|
Az
Úr Jézus az Ő visszajövetelére való tekintettel úgy mondta, hogy az azt
megelőző idők olyanok lesznek, mint Noé idejében: „... amint Nóé napjaiban
történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is: ettek, ittak, házasodtak,
férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába.
Azután főtt az özönvíz, és elpusztított mindenkit. ... Ugyanígy lesz azon
a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik” ( Lk 17,26-27.30).
Nóé és bárkájának kora
négy lényeges dologra emlékeztet minket:
1. Korunk morális hanyatlására, mivel a mi időnk e
téren megegyezik az özönvíz előttivel. Milyen fokú aberráltság, milyen szintű
gúnyolódás, erkölcsi hanyatlás és határtalan egoizmus van ma szinte
mindenütt jelen?! Az ember (és ez a kormányok legmagasabb szintjéig
megtalálható) nem is hagyja már magát Isten Lelke által figyelmeztetni,
hanem egyre jobban elhatárolódik a Mindenhatótól. A vallások keveredésével,
a keresztény egyházaknak a bibliátlan meggyőződéssel folytatott
párbeszédével és annak tolerálásával megtagadja az igaz és élő Istent. Az
ember már mindenre nyitottá vált, csak az igazságra nem nyitott többé, ami
Krisztusban állíttatott elénk a legteljesebben. Egyre több pogány vonásnak
szorítanak helyet az egyházon belül is. Az ezotéria és az okkultizmus
egészen a sátánizmusig egyre zabolátlanabb és népszerűbb lesz. Szaporodnak
az emberáldozatokról szóló hírek is. A médiának köszönhetően a
legaberráltabb szörnyűségeknek is szabad bejárásuk lehet nappalinkba. A
statisztikák szerint évente 55 millió magzatot pusztítanak el. Ez éppen
annyi egy évben, mint ahány ember a Második Világháború során életét
vesztette. Minden harmadik házasság végződik válással. Svédországban a
gyermekek 53 %-a nem házasságból származik. A homoszexualitáshoz az emberek
már régen hozzászoktak. Most éppen azon vannak, hogy a pedofília tabuját is
lebontsák. A tudomány morális korlátai is a minimálisra csökkentek, és az
ember ennek megfelelően genetikai játékszerré vált. Olyan mértékben
orientálódik az ember az evilági felé. hogy az élet Teremtőjét és
Megőrzőjét teljes mértékben kizárja a társadalomból. Az Úr látta annak
idején is, „hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön,
és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak
gonosz” (1Móz 6,5). Vajon az O mindent átlátó és mindenen áthatoló
szemei mindezeket ma másként látják? Ezt mondja a Példabeszédek 14,34: „Az
igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek.”
2.
Arra, hogy az ember nem fejlődött jobbá. Bizonyos körökben abból
indulnak ki, hogy az ember jobb irányba fejlődött. Pedig a valóság mást
mutat. Sokkal inkább a szellemi hanyatlás útján vagyunk, ami a bűnt illeti,
semmivel sem tudunk jobbat felmutatni, mint elődeink. Való igaz, hogy
technikailag, materiális, tudományos és ismereti szinten továbbfejődtünk,
ám az ember szíve még mindig ugyanolyan. Az ember ma pontosan olyan
borzalmakra képes - és gyakorolja is ezeket - mint az özönvíz előtti kor
embere. Ma már „nyugodtan” beszélhetünk „a gonoszság kiszámíthatatlanságának
növekedéséről”.
|
Talán
ezért mondta az Úr röviddel az özönvíz után, amit csupán nyolc ember
élhetett túl: „...gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva”
(1 Móz 8,21). Ezt azután jelentette ki az Úr, miután Noé elhagyta a
bárkát az övéivel, és oltárt épített az Úrnak, majd azon égő áldozatot
mutatott be (18-20). Az Úr tudta, hogy Noé és leszármazottai sem lesznek
mások, mint az özönvíz előtti generációk emberei; csupán az áldozat
őrizhette meg őket attól, hogy ne pusztuljanak el újra. De ez az áldozat
már előképe volt Jézus Krisztus mindent átfogó kereszt általi halálának,
áldozatának. Mert csakis Őáltala menekülhetünk meg az eljövendő ítélet
alól!
3.
Arra, hogy van a megváltásnak egy „bárkája”. Az özönvíz nem
következett be előzetes figyelmeztetés nélkül. Isten nem hagyta egyszerűen
sorsukra az embereket. Már jóval előtte Noé mint „az igazság hirdetője”
(2Pt 2,5) lépett fel, és hívta fel a figyelmet Istenre és az Ő Igéjére.
És Noé mindenki számára láthatóan, nyíltan, sok éven át építette fiaival a
bárkát. Egészen bizonyos, hogy több ember számára is lett volna benne hely,
amennyiben hagyták volna magukat megmenteni. De mint ahogy az ma is van,
annak idején sem hittek a hirdetett szónak, míg e1 nem jött az özönvíz.
Amint
akkor is Isten csak egy bárkát építtetett, amin csak egy ajtó és egy ablak
volt, amely felfelé nézett, úgy ma is csak egyetlen lehetősége létezik a
megmenekülésnek: Jézus Krisztuson keresztül. Ő mondta: „Én vagyok az
ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és
legelőre talál” (Jn 10,9). Jézus
Krisztus az egyetlen ajtó, amely a megváltásra nyílik, és Ő az egyetlen
ablak is, a reménység felfelé tekintő ablaka. Amint annak idején minden
hitetlen elpusztult az áradatban, hasonlóképpen Isten eljövendő ítélete
előtt sem fognak tudni megállni azok, akik az igazság elfogadásától
vonakodnak. Jézusnál mindenki számára van hely. aki Őhozzá akar menni:
Isten országa mindenki előtt nyitva áll - de az az út, amely oda vezet, az
egyedül Ő maga (Jn 14,6).
4. Arra, hogy léteznek utolsó idők, és hogy az
Úr visszajön. Akkoriban, Noé napjaiban is volt egy amolyan „végidő”,
ami beteljesült. Volt egy bárka, amely azokat tartotta fenn és vitte át egy
„új” világba, akik előtte abban elrejtőztek.
Most,
a mi korunkban is van egy végidő, amely szintén előre jeleztetett. Jézus
visszajön, hogy elvigye magával a mennybe és egy új világba helyezze
azokat, akik hisznek és Őbenne keresnek elrejtettséget. Minden amellett
szól, hogy ma a végidők végét éljük.
Isten a történelmi
özönvízen keresztül kívánja felhívni a figyelmünket arra, hogy Jézus
visszajövetele az ajtónk előtt áll, és hogy a mi nemzedékünk mennyire
hasonlít Noé nemzedékéhez? Péter apostol írja ezzel kapcsolatban: „Éppen
így meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésből, a gonoszokat
pedig büntetések között tudja megtartani az ítélet napjára” (2Pt 2,9).
Figyelembe vesszük-e még
és helyesen értelmezzük-e az idők jeleit? Kihasználja-e az ember időben a
Jézus Krisztusban rejlő megváltás még nyitott ajtaját? Avagy tudatlanul,
tájékozatlanul botlik a minden bizonnyal elkövetkező katasztrófába? N.L
|
